Drága feliratkozó,
Mi a helyzet? Hogy vagy?
Remélem minden rendben.
Tavaly, az év utolsó levelében kérdeztem:
“Mi volt az év legnagyobb tanulsága?”
Kiválasztottam 15 választ.
Mutatom.
Mit szólsz? Micsoda közösségi élmény, nem? Jövőre nem is tudom mi lesz. Lehet összejövünk személyesen, ahol aztán mindenki mindenkivel… BESZÉLGET!
Szóval.
A válaszok közül azonnal töröltem, vagy ignoráltam azokat a feliratkozókat, akik tavaly nem voltak egy workshopon sem, nem olvasták a nyomtatott hírlevelet, vagy valamit, tudod.
: /
VICCELEK!
Idén se vegyél mindent, többek közt magadat se olyan kurva komolyan, mert, mert, mert, izé, mittudomén’, az nem jó.
Amúgy csak kiválasztottam a legszimpibb válaszokat, amit meg is tudok osztani. A privát üziket, meg a kétoldalas esszéket nyilván nem másolom be. De amúgy nincs semmi megkülönböztetés. Női, férfi, akár vegyestüzelésű, akár azonosíthatatlan tapasztalatok sem voltak cenzúrázva.
Itt van 15 drága feliratkozó tavalyi legnagyobb tanulsága:
A: Úgy hagytam magam kihasználni munka fronton, hogy a másik fél nem tudta, hogy kihasznál, és én is csak akkor jöttem rá, amikor az utolsó húscafatokat tépkedtem le saját magamról szinte önként és dalolva.
M: Az intuíciómban bízni minden téren megérte, egész évben. A bonyodalmak (vagy nem-cselekvések) mindig a rommá tervezésben gyökereztek.
A: Válság van és mind meghalunk, valahogy mégis teljesült az idei tervem. Pedig sokszor azt gondoltam reménytelen. Szóval amit tanultam: Csináljam, ami tőlem telik aztán majd meglátjuk.
O: Vállalkozást, stratégiát nem alapozunk mások tapasztalatára, akármilyen nagy nevű hiteles emberek.
K: Ez a vállalkozósdi egyedül nehezen megy. Eljutottam valameddig, de magányos vagyok. A gondolataimmal, terveimmel azt sem tudom, mit kezdjek. Az a fajta vagyok, akinek kell a megerősítés, támogatás, noszogatás, és ez nagyon hiányzik.
M: Ha valamit teljes szívvel tudsz csinálni, azt csináld! Mindegy mi van. Ebből lett nagy magánéleti win eddig és pár szakmai kudarc. Direkt nem bukást mondtam! Ugyanis azok a projektek még folyamatban vannak, csak épp tápászkodom talpra a takonyolás után.
ZS: Az engem körülvevő emberek nagyon meghatároznak engem is, ezért muszáj észrevennem, ha valakivel nagyon eltér már az értékrendünk.
E: Hiába tudok kiemelkedő anyagokkal szolgálni a munkahelyem felé, egyáltalán nem biztos, hogy most egymást keressük, és én mondhatok nemet. Abban nőttem fel, hogy hogy ha van munkád, azt csinálod, akkor is ha csurog a szarlé a nyakadba. Szóval önmegvalósítás-rulez!
K: Ahol a fókusz, ott az eredmény. Tavaly ilyenkor csináltam éves tervet. Nem marketingeset, pénzügyit. Ott volt előttem nyitva majdnem minden nap. A terv mellé szépen írtuk a szerződött állományát. Június végére elértük a tervezett éves cél számot. Év végére meg a 2,4x-ét. Mert ott volt előttem az a rohadt excel tábla állandóan, és ha nem úgy alakultak a számok, ahogy kellett volna, megnyomtam a salest. Ennyike. Azt hittem, bullshit, mégis működik.
P: Az egyik legnagyobb bűnöm,- hibám az idei évben az volt, hogy rohadtul akartam mindent IS, ezért nem éppen úgy alakultak a dolgok, ahogy terveztem. Túl sok helyre és túl sok tartalmat szerettem volna készíteni, ami ideig óráig működött is, mert bírtam, aztán elszakadtam, mentálisan.
B: Minél kevesebbet dolgozok, annál több pénzt keresek. Na persze ez nem teljesen így van, de ha teret adok magamnak, akkor könnyebben észrevennem, hogy mit van értelme csinálni és mit nincs, ami növeli a hatékonyságot, ami több lóvét jelent.
A: Lemondtam a nagy cél és miért keresésről. Ha én nem cselekszem más se fogja megcsinálni. És megengedem magamnak hogy a saját ütememben megvalósítsam azt az életet amire vágyok! Mert a halálos ágyamon bánni fogom, ha nem.
M: Célközönségre összpontosítás. Bő 9 évig úgy voltam vele, hogy én mindenkinek is akarok adni. Na, most idén rájöttem, hogy ez bizony nem megy. Ilyet az Istennők csinálnak, én pedig halandóként nem tehetem. Nem vagyok szomorú, jól esik, hogy rájöttem.
D: Két határt fogalmazz meg: Az egyik, amelyiket átlépve több leszel, a másik amelyiket senki nem lépheti át. (+ Az, hogy kinek van igaza a bíróságon fontos, nem a vasárnapi ebéd közben.)
K: A rohadt almát minél hamarabb el kell távolítani, mert a legértékesebb kollégákat demotiválja.
Azt csinálsz vele, amit akarsz.
Én szokás szerint csókollak,
Balázs
